Páratlan nyuszigyűjtemény páratlan zoknikból

Ne tagadd, úgy is tudom, hogy nálad is hegyekben állnak a páratlan zoknik egy dobozban vagy kosárban, hogy előbb utóbb, a következő mosásnál párra találjanak. 

De mit tegyünk a maradékkal, amikor már tíz mosás után sem lel párra az a fránya pink vagy fémszálas zokni.

Találékony anyuka, nagymama ilyenkor, húsvétkor a páratlan zoknikat nyuszikká lényegíti át.

Töltőanyagnak vattát, kölest, rizst is használhatunk. Szemnek-szájnak-orrocskának, gyöngyöt, gombot, kapcsokat.

A zokni orrába egy jómarékkal töltünk, majd e spárgával/fonallal a nyakrészt összehúzzuk szorosan, majd a fejrészt is egy kicsit kevesebb töltőanyaggal megtöltjük és újra összekötjük, a fülét ollóval kialakítjuk. A szemet-szájat-orrot-fogakat rávarrjuk.

Hát így lesz páratlan nyuszi gyűjteményünk páratlan zoknikból.

Pink City - mozaik - újrahasznosított anyagokból

Pink City a Kék-Lila-hegyvölgyében található. 

A Nap a Pink-hegy mögött nyugszik le, de van Ezeréves Rózsaszínű Nagy Fája és Lila Törpefenyő-Csemetéje is. A tavaszi szél meg-meglibbenti a házak függönyét, amikor kitárják a kerek ablaktáblát a benne lakók. A padlásablakok QR kód mintázatúak. Az emeletes diszkóban színes fények villódznak. A mellette levő moziban, pedig éjjel nappal vetítik a Rózsaszín párduc című filmet. Vonalkód rácsozatú fogdájában a pénzrabságában sínylődők dolgoznak a domboldalban. S mindez elfér egy újhagyma csomagolására szolgáló hungarocell tálcán. 

Kokárda-kreatív

Ki  volt az első kokárda-kreatív asszony?

Szendrey Júliának köszönhetjük a kokárdát. Mi pedig továbbfejlesztettük. Van gyöngyfűzéssel készített változatunk...

Vasvári Pál a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja korabeli pántlikás kokárdával díszített öltözékében, Barabás Miklós litográfiája, 1848„ki hazafinak tartja magát nemzeti szín pántlikábul rósát visel, mely pántlika zöld, veres és fejérszínű tarka”
– Csóka Péter öccséhez, 1848. március 21., V. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc levelestára
A magyar kokárdát március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő pesti forradalom évfordulóján szokás viselni. A magyar hagyomány szerint a pesti radikális ifjúság vezérei Petőfi Sándor és Jókai Mór szerelmeiktől, Szendrey Júliától illetve Laborfalvi Rózától kaptak nemzetiszínű kokárdát a forradalom estéjén. A francia kokárdától eltérően nem kalapra tűzték, hanem a kabát hajtókájára vagy mellrészére a szív felőli oldalon.
A veres, fehér és zöld színű bokréta színeivel - amelyek a 16. század második felétől kezdődően az ősi magyar színek- készült szalagot körbehajlítják, és ott, ahol összeér, varrással rögzítik. Így egy kör alakú nemzetiszínű kitűző jön létre, amelyhez – már az 1848-49-es években is – lecsüngő, szintén nemzeti színű szalagból pántlikát tűztek hozzá. Történetileg a magyar kokárda a nemzeti függetlenedés eszméjét magukénak valló polgárok szimbólumává vált, kör alakú nemzetiszín formában, kis pántlikákkal. A szembejövő személyek számára azt volt hivatva látható módon közölni, hogy viselője a magyar forradalmi eszméket magáénak vallja. Forrás: wikipédia

....de van tűnemezelt, piros-fehér-zöld színes papírból hajtogatott, fonallal betekert függönykarikás verziónk is az ünnepre, amit készítettünk az OORI Krehab Klubban az elmúlt években.

Gyöngyfűzéssel

Papírból

Hímzőfonalból és függönykarikából

Tűnemezeléssel

A KREHABON pedig ezek készültek: