Szedd össze az éppen lehulló, de még nem száraz faleveleket. Minél színesebb annál jobb.
Átlapolva helyezz egymásra 3-4-et, majd kifelé fordítva is tegyél hozzá szépen színeseket és tölcsérformájúan tekerd össze, a tövénél jó szorosan tartsd és varrd meg úgy, hogy többször húzd át a tűt keresztbe kasul rajta. Majd szúrj át felülről lefelé egy hurkapálcát rajta, úgy hogy a virágon belül maradjon egy 2 cm-s része.
Majd zöld krepp papír-, vagy szalvétacsíkkal bandázsold (átlapolva tekerd) be, előbb a cérnás részt, majd a hurkapálcát is jó szorosan. Ragasztóval rögzítsd a krepp papírt az alján.
Tedd vázába és hagyd megszáradni!
Ugyan a színeit elveszíti, de olyan lesz évekig, mintha szalmavirág lenne.
S jöjjön a végére egy szép vers is hozzá Kányádi Sándortól:
Jön már az ismerős,
széllábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-meg-áll, lombot ráz.
Lombot ráz,
diót ver,
krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja, kurtítja,
a hosszú napokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése