2016. november 21., hétfő

Köleshajú tésztaangyalok

Az idei tésztaangyaloknak köles haja lett. Tavaly tarhonyából készült.
Hozzávalók továbbá az alábbi tésztafajták és egy fagolyó. 
Az összeragasztása pedig ragasztópisztollyal történik.

Volt olyan év, amikor aranyra, ezüstre, színesre festettük az OORI Krehab karácsonyi készülődésében.




Ilyen volt két éve a Karácsony előtti hangulat.











2016. november 14., hétfő

Karácsonyfa papírfonással

Találtam egy sohasem használt 2013-as asztali naptárat, szép fehér volt az egyik oldala minden lapnak. Hosszában kettévágtam és felsodortam egy hurkapálca segítségével jónáhány lapot.












Majd egy vastag kartonpapírral két ötszöget rajzoltam, majd ráragasztottam az alsóra az alábbi módon az első sodrott papírszálakat. Majd a másik ötszöget ráragasztottam. Hagytam, hogy megszáradjon.





Majd  a dupla szál felső szálát felhajtottam az ötszög mentén, és a következő oldalak szálait sorban ráhajtottam az előzőre, amikor a szál elfogyott egy új szálat beledugva a másikba hozzátoldottam, felhajtogattam  az ötszög mentén, egyre beljebb hajtogatva végül bezáródott az ötszög, a szálakat egy papírcsíkkal összefogtam.






2016. november 8., kedd

Őszi rózsák falevélből

Szedd össze az éppen lehulló, de még nem száraz faleveleket. Minél színesebb annál jobb.





 Átlapolva helyezz egymásra 3-4-et, majd kifelé fordítva is tegyél hozzá szépen színeseket és tölcsérformájúan tekerd össze, a tövénél jó szorosan tartsd és varrd meg úgy, hogy többször húzd át a tűt keresztbe kasul rajta. Majd szúrj át felülről lefelé egy hurkapálcát rajta, úgy hogy a virágon belül maradjon egy 2 cm-s része. 


Majd zöld krepp papír-, vagy szalvétacsíkkal bandázsold (átlapolva tekerd) be, előbb a cérnás részt, majd a hurkapálcát is jó szorosan. Ragasztóval rögzítsd a krepp papírt az alján.








Tedd vázába és hagyd megszáradni!


Ugyan a színeit elveszíti, de olyan lesz évekig, mintha szalmavirág lenne.

S jöjjön a végére egy szép vers is hozzá Kányádi Sándortól:

Jön már az ismerős,
széllábú, deres ősz.
Sepreget, kotorász,
meg-meg-áll, lombot ráz.
Lombot ráz,
diót ver,
krumplit ás, szüretel.
Sóhajtoz nagyokat,
s harapja, kurtítja,
a hosszú napokat. 


2016. október 11., kedd

Makramé - Barátság karkötő


Kettő készül belőle: egy a barátomnak és egy saját magamnak 

Ha felveszem ezt a karkötőt, arra a barátomra emlékezem mindig, akinek a párját készítettem.





Makramé

(török: makrama, „szalvéta”, „törülköző”), durva csipke vagy paszomány, amelyet geometrikus mintába csomózott zsinórokból vagy vastag fonalakból készítenek.
Genovai specialitásként tartották számon; ott a XIX. században ezzel a technikával díszített törülközőket használtak. Eredete a XVI. században csomózással készített, punto a groppo elnevezésű csipkére vezethető vissza. A makramé az 1960-as években vált népszerű kézimunkafajtává és iparművészeti ággá Európában és Amerikában. Lámpaernyőket, függeszthető virágcseréptartókat, függőágyakat, függönyöket és faldíszeket készítenek ezzel a technikával.



Makramé története

Történészek szerint arab takácsok alkalmazták először a technikát a 13. században. A csomókat a szövés befejezéseként használták pl. törölközőknél, fátylaknál. Spanyolországba a mórokkal került, és innen terjedt el Európában.
A makramé ismert lett egész Európában. A 14. és a 15. században, a makramé rendkívül népszerű volt Franciaországban és Olaszországban. Oltárdíszeknél alkalmazták. Művészetként a 17. század végén Angliában találkozhatunk vele először. A 19. században a már mindenféle tárgy díszítésére használták a csomózást.
Elterjedése világszerte a tengerészek, felfedezők közbenjárásával történt, akik elvitték Kelet-Ázsiába és Amerikába. A hosszú utazások során a matrózok sokszor kötöttek különféle csomókat a hajókötelekre, így váltak a csomózás szakértőivé. A csomózással készített tárgyakat eladták a helyieknek, így terjedt el a csomózás művészete a világban.

A makramé népszerűvé válása az Egyesült Államokban az 1960-as és 1970-es években volt. Az új generáció képviselői új életet leheltek a csomózás művészetébe. Ma a legkülönbözőbb tárgyak készülnek makramé technikával, beleértve a pénztárcák, falikárpitok, ékszerek, ruházat, növény akasztók, abroszok és így tovább.
A makramé sokat változott az idők során. Bár a vezérmotívuma még mindig ugyanaz, a mai tervezők sokféle anyaghoz használhatják, és kreativitásuknak köszönhetően egyre újabb területen találkozunk makramé tárgyakkal.



Csúszócsomó


A „karkötő” szó eredete

A „karkötő” kifejezésnél műszakilag azt kell érteni, hogy kar gyűrű. A „karkötő” kifejezés a görög „brachile” szóból ered, melynek a jelentése „a kar”, melyet a régi francia „barcel” szón keresztül vezetve kaptak meg. A karkötő is egy kis szalag, vagy heveder. 

A karkötők kulturális jelentősége

Egyiptomból származó karkötők olyan régiek, hogy időszámításunk előtt ötezerből valók, melyeket készítettek az olyan anyagoktól kezdve, mint a csontok, a kövek és a fák. A National Geographic Society leírásai szerint, a szkarabeusz karkötő volt az egyik legismertebb szimbólum az ősi Egyiptomban. A szkarabeusz képviselte az újjászületést és a regenerációt. Faragott szkarabeuszt viselték például az ékszerek, amelyeket a vászonkötésbe becsomagolt a múmiákkal temettek el. Mítoszok elmondásai szerint a szkarabeusz isten, Khepri, tolja maga előtt a Napot az égen.

Bulgáriában nagy hagyománya van az úgynevezett Martenitsa-nak, ami alatt piros és fehér zsinórt tekernek az emberek a csuklójuk köré, és ezzel kérik „Baba Marta”-t, hogy hamarabb hozza el számukra a tavaszt.



Görögországban szintén létezik egy hasonló hagyomány, miszerint a piros és a fehér zsinórokból karkötőt fontak, melyet „Martis”-nak neveztek, és úgy hitték róla, hogy képes megvédeni tulajdonosának a bőrét az erős görög napsugárzástól.



India egyes részein számát és típusát tekintve többféle karperecet viseltek, amellyel egy nő megjelölheti a családi állapotát. Latin-Amerikában az Azabache karkötő viselése védelmet nyújt a „Mal de ojo”, vagy más szóval a „szemmel verés” ellen viselőjének. A „szemmel verés”-ről úgy vélik, hogy a túlzott csodálattal figyelő irigység eredményezi. Minden újszülöttnek viselnie kell az Azabache-t (1 arany karkötő vagy nyaklánc, fekete vagy vörös koralldíszítéssel), mivel úgy vélik, hogy ez megvédi őket a szemmel veréstől. A karkötőkre gyakran használják a szlengben a bilincs szót is.

A barátság karkötő



Kettő készül belőle: egy a barátomnak és egy saját magamnak
Ha felveszem ezt a karkötőt, arra a barátomra emlékezem mindig, akinek a párját készítettem.






2016. augusztus 23., kedd

Kéztörlő medvepár

A nyár kedvenc vendégvárója, nászajándéka volt ez a kedves medvepár.











Hogy készítsd el?!

Végy két különböző frottír kéztörlőt. 3-3 db gumigyűrűt.


Két oldalról hurkába tekerd fel, és közel a felénél csavard meg, úgy hogy a két hurka része látszódjon. 


Majd egy gumival rögzíts a felső harmadban. 

Kicsit igazítsd szimmetrikusra, majd füleket is alakítsd ki és szorosan tekerd rá többször a gumigyűrűt.







2016. július 24., vasárnap

"Recikla" díszdoboz

Mióta kreatívkodom, törekszem rá, hogy a szinte semmiből hozzak létre valami mutatósat, vagy hasznosat. Így a csomagolóanyagok újrahasznosításában is töröm a fejem. Ezt az újrahasznosítást nevezzük mi itthon "reciklának".


A gyerekeinktől karácsonyra kaptunk egy kapszulás kávéfőzőt, a kapszulákat tartalmazó doboz azonnal újrahasznosításra kínálta magát. Így készítettem belőle már háromrekeszes ceruzatartót pöttyös csomagolópapírral borítva, most pedig a dekupázstechnikával szóló darabokat készítettünk az OORI krehabon.







Hozzávalók:


  • kávékapszuladoboz
  • géppapír, lehet használt is, a használt felével befelé fordítva
  • háromrétegű díszszalvéta egy rétege, vagy díszcsomagoló-papír
  • tapéta-, vagy dekopázsragasztó



A dobozt előbb géppapírral több rétegben körbe ragasztjuk (hogy a feliratok ne tűnjenek át a szalvéta alól). Ez egy kicsit tartást is ad a doboznak, majd a díszszalvéta egy rétegét óvatosan ráragasztjuk. És kész! 


Itt épp fejjel lefelé száradnak az elkészült darabok.


Ez pedig a háromrekeszes díszcsomagoló-papíros változat már használatban, berendezve.








2016. július 11., hétfő

Harisnyavirág

Ha eddig nem tudta mit csináljon a tönkrement harisnyáival, páratlan zokniival, akkor most jól figyeljen!













Vegyünk 5 szál 40 cm-s drótot és hajlítsuk rá a végét kis ráhagyással egy gyógyszeres üvegre, úgy hogy ilyen hurok legyen rajta.



A harisnyából 5 db 4x6 cm téglalapot vágjunk ki.
És egyenként feszítsük, rá a hurkokra, majd cérnával rögzítsük a hurok alján. Az alján levő szoknyácskát, annyira vágjuk csak körbe, hogy ne bújjon ki a cérna alól.

Majd 3 db 30 cm- vékonyabb drót végére, egyenként füzzünk fel egy-egy tetszőleges színű gyöngyszemet. A három gyöngyszemes drót kerül a csokor közepére, köré rakjuk a szirmokat.


És a vékonyabb drótokkal jó szorosan összecsavarjuk. Majd kihajtogatjuk a szirmokat és tetszőleges formájúra igazgatjuk.


Majd krepp papír-csíkkal körbebandázsoljuk jó szorosan. A végét megragasztjuk.


A haladók tovább fejleszthetik olyanra, amilyenre Szonja készítette nekem az egyik születésnapomra.




A harisnya egy ruhadarab, amelynek célja a lábfej és a termék kivitelétől függő magasságig a lábszár öltöztetése és védelme. Ennek megfelelően esztétikai és funkcionális szerepe van, és kivitelét egyrészt a mindenkori divat, másrészt a betöltendő védelmi illetve egészségügyi szerep határozza meg. Sokféleségét még annak is köszönheti, hogy megjelenése, viselési kényelme, tartóssága függ az előállítás módjától is.

A harisnya rövidebb szárú változata a zokni (eredetileg a német Socke szó átvétele).
 A Magyar Értelmező Kéziszótár meghatározásai szerint:
harisnya: a lábra simuló, térden felül érő kötött páros ruhadarab; 
térdharisnya: a térd aljáig érő harisnya; 
harisnyanadrág: nadrág és harisnya kombinációjából álló ruhadarab; 
zokni: térden alul, bokán felül érő rövid harisnya; 
bokazokni: a bokánál nem sokkal feljebb érő zokni; 
titokzokni: a cipőből ki sem látszó, vékony zokni. 
Megemlítendő még a lábtyű is, amely a kesztyűhöz hasonló ötujjas harisnya vagy zokni.
A „harisnya” a magyar köznapi szóhasználatban ma gyakorlatilag a női finomharisnyát jelenti, azaz azt a harisnyatípust, amely nagyon vékony, ma már kizárólag szintetikus filamentfonalból (általában poliamidból, azaz nylonból, esetleg rugalmas elasztánfonal hozzáadásával) készül. Forrás és további érdekességek